Iskolánk Idegenforgalmi szolgáltatások szakos I.B osztályos diákjai március 18-án, szerdán tartalmas és élményekben gazdag szakmai gyakorlaton vettek részt, melynek célja  a közelebbi megismerkedés volt a turizmus helyi működésével és intézményeivel. Az első állomásuk a Dunaszerdahely központjában található turisztikai információs iroda volt. Itt kedves fogadtatás után részletes betekintést nyerhettek az iroda mindennapi tevékenységébe és szolgáltatásaiba. Megtudták, hogy az iroda feladatai közé tartozik a turisták tájékoztatása a város és a régió látnivalóiról, szálláslehetőségekről, rendezvényekről, valamint térképek és kiadványok biztosítása. Emellett segítséget nyújtanak programok szervezésében, jegyértékesítésben, és aktívan részt vesznek a város turisztikai népszerűsítésében is. Kiváló az együttműködés a régió idegenforgalmi intézményei között, erről számos konkrét példát hallhattak a diákok. A program következő részeként ellátogattak a Csallóközi Népművelési Központ által szervezett AMFO kiállításra, mint a kulturális turizmus egyik megjelenési formájára. Az AMFO (Amatőr Fotósok Fóruma) különleges élményt nyújtott számukra, hiszen tehetséges amatőr fotósok alkotásait tekinthették meg. A kiállított művek sokszínűsége – tájképek, portrék és művészi kompozíciók – jól tükrözte a régió kulturális, természeti gazdagságát és kreatív életét. A központ munkatársai bemutatták az intézmény sokszínű tevékenységét, ezzel is motiválták a diákokat a kreativitásra. Túrájuk zárásaként a városházára látogattak, ahol Karaffa Attila, Dunaszerdahely alpolgármestere fogadta őket, aki részletesen szólt a város történetéről, a hivatal munkájáról, feladatairól, felvázolta a turizmus lehetőségeit a jövőben, valamint készségesen válaszolt a kérdésekre. Az alpolgármester úr részletesen bemutatta az épület működését és jelentőségét. A városháza nemcsak adminisztratív központ, hanem a helyi közélet egyik legfontosabb színtere is. Az ülésteremben zajlanak a képviselő-testület ülései, ahol a város jövőjét érintő döntések születnek, például fejlesztési projektek, költségvetési kérdések és helyi rendeletek elfogadása. A városháza feladatai közé tartozik a lakossági ügyintézés biztosítása, a városi infrastruktúra fenntartása és fejlesztése, valamint a kulturális és társadalmi élet támogatása. Emellett fontos szerepet játszik a turizmus fejlesztésében is, hiszen együttműködik különböző intézményekkel és szervezetekkel annak érdekében, hogy a város vonzó úti céllá váljon. Kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetközi kapcsolatok ápolására is. Dunaszerdahely több testvérvárossal tart fenn együttműködést, amelyekkel közös kulturális, oktatási és gazdasági programokat szerveznek. Ezek az együttműködések lehetőséget biztosítanak tapasztalatcserére, közös projektek megvalósítására, valamint arra, hogy a város nemzetközi szinten is ismertté váljon. A városháza épületének különleges része az eskető terem, amely elegáns és ünnepélyes környezetet biztosít a házasságkötések számára. Ez a helyszín jól tükrözi a város közösségi és emberközpontú jellegét. A látogatás során világossá vált számukra, hogy a városháza nem csupán egy hivatal, hanem a város működésének központja, ahol a múlt hagyományai és a jövő tervei találkoznak. Ez a szakmai gyakorlat nemcsak hasznos ismeretekkel gazdagította az idegenforgalmi szakon tanuló diákokat és tanáraikat, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy jobban megértsék a turizmus és a helyi közintézmények szerepét egy város életében.

„Legyünk nagyok, amint illik mihozzánk, hogy az Isten gyönyörködve nézzen ránk.” (Petőfi Sándor) Több oldalnyi szövegkönyv, több órás „forgatás”, vidám olvasópróbák, feszített tempójú színpadi próbák, töretlen lelkesedés, váratlan sorsfordulatok, a „B“ terv helyett egy újabb „B“ terv – egy igazi forradalmi forgatókönyv. 178 évvel ezelőtt, 1848 márciusában egy maroknyi lelkes csapat, a szabadságvágy által hajtva, egy kávéházi asztal mellől elindulva forradalmat indított útjára. Egy hasonlóan lelkes közösség évek óta megidézi ennek a történelmi tettnek a hátterét; újra és újra feleleveníti az események egyes állomásait, a megismételhetetlen lehetőségek kihasználásának buktatóit. Teszi ezt a legnagyobb odaadással, hihetetlen lendülettel, barátsággal és legfőképpen belső motivációból. Néhányuk gyakran áll színpadon, akad köztük olyan is, aki csak az iskola színháztermében lépett először a „világot jelentő deszkákra”. Van, akinek rögtön komfortos a szerep, és persze van, akinek hosszabb időbe telik, míg ráérez a színpadi munka ízére. Egy-egy műsor megvalósítása rengeteg időt és energiát igényel. Mégis mindannyian újra és újra belevágunk. Velünk van a márciusi ifjak küzdőszelleme. Szívből csináljuk, műkedvelő diákszínjátszók vagyunk. Ugyanúgy, ahogyan a pesti forradalmárok, mi is nagyon hiszünk abban, hogy kellő elkötelezettséggel célba ér az üzenet: a forradalom, az irodalom, Petőfiék és a márciusi „hölgyek” közös üzenete. Hiszünk abban, hogy nyitott fülekre talál az a gondolat, hogy milyen „nagy dolog a szabadság”, hogy „vannak napok, melyek nem szállnak el”, és hogy „ha újra tenni kell majd, akkor újra ott leszünk”. Ehhez olykor hangerő kell, olykor pedig csend; minden esetben nélkülözhetetlen az egymás iránti – néző és szereplő közti – érzékeny figyelem, hogy mindannyian „legyünk nagyok, amint illik mihozzánk, hogy az Isten gyönyörködve nézzen ránk.”