Diákélet

Az első Csehszlovák Köztársasághoz csatolt Csallóköz sorsának alakulását összegzi a Csallóközi Múzeum legújabb tárlata, amelyet ma iskolánk diákjai is meglátogattak. A kiállítás összefoglalja, milyen változásokat hozott a csallóköziek mindennapjaiban az új állam, annak megalakulásától egészen a 20. század húszas éveinek legvégéig. Mindenkit arra buzdítanánk, hogy látogasson el erre a kiállításra mihamarabb, mivel csupán november 3-áig tekinthető meg.

Diákjaink idén is bekapcsolódtak a Posztolj verset az utcára! világraszóló költészetnapi akcióba, amelynek a  célja a következő: "Legyen egy nap a magyar versé, árasszuk el a hirdetőoszlopokat, valódi üzenőfalakat, járdákat, és minden legálisan posztolható felületet versekkel! Lepjük meg egymást és magunkat valami igazán értékessel: a kedvenc verseinkkel."

Szabadság, szerelem címmel zenés-irodalmi műsort tartottak iskolánkdiákjai  március 15-én.A márciusi forradalom 170. évfordulójának tiszteletére  összeállított programban azokról a fogalmakról emlékeztek meg dalban és versben, amelyek mára már szinte összeforrtak  legnagyobb nemzeti ünnepünkkel. Szó volt a 12 pontról, a Pilvax Kávéházról, a Nemzeti Múzeumról és természetesen a Nemzeti dalról is. A forradalmárok mellett azokról is szóltak, akik 1848 főszereplőit a háttérből támogatták, akik olykor maguk is fegyvert ragadtak, sebesülteket ápoltak, menekülteket bújtattak vagy éppen csak csendesen szeretteikért aggódtak. Ők voltak a márciusi ifjak szerelmei, lánytestvérei, többek közt Szendrey Júlia, Laborfalvi Róza, Damjanichné Csernovics Emília, ill. Kossuth Zsuzsa és Teleki Blanka.Bár a forradalom mozzanatait a diákság úgy ismeri már, mint a bibliai történeteket, Nyáry Krisztián frissen megjelent Fölébredett a föld című könyvéből és annak promóciós videóiból sikerült olyan újdonságokat bemutatni, amelyek eddig még nem voltak ismeretesek.Az ünnepi műsort az iskola tehetséges énekesei és zenészei a legismertebb forradalmi dalok előadásával, tánccsoportja pedig piros-fehér-zöld koreográfiájával tette még emelkedettebbé. A megemlékezés videóanyagát egyrészt a Red Bull Pilvaker projekt tavalyi előadásának részletei, másrészt pedig felvidéki előadóművészek (Vadkerti Imre, Ghymes, Szvorák Katalin) produkciói képezték. A felkészítő tanárok, Nagy Zsuzsanna és Kis Lívia szabadságköszöntő gondolataival és a Himnusz eléneklésével zárult az idei ünnepi rendezvény.

Bár január 22-e nem piros betűs ünnep, iskolánk tanulói minden évben megemlékeznek a Himnusz születésnapjáról.  Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezés célja az volt, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, hogy ne feledjük, a ránk hagyott kultúrát meg kell őriznünk és tovább kell adnunk a következő generációknak, hogy ők is továbbadhassák majd a múltunkat idéző szellemi értékeket. A magyar kultúra napja alkalmából megrendezett műsort a magyar hangszeres hagyományok modern feldolgozása, a Kodály Zoltán által gyűjtött Galántai táncok dallamai nyitották meg. A segítségért fohászkodó, imaszerű énekek közül Radnóti Miklós Himnusz a békéről című költeménye és Juhász Gyula Kölcseyről írt A Himnusz című verse hangzott el. Kulturális értékeink közül idén a közelmúlt óriási filmsikereit emelték ki. 2016-ban 35 év után ismét Oscar-díjat kapott egy magyar film, a Saul fia. A főszereplő, Röhrig Géza Honvágy című hűségverse is helyet kapott az ünnepi műsorban. A 2017-es Oscar-díjas Mindenki középpontjában a Balázs Árpád Bodzavirág című kórusmű áll. A darabban Nemes Nagy Ágnes Tavaszi felhők című versét dolgozta fel a szerző. Ezúttal Tóth Gabi és a Tha Shudras zenekar frontembere, Trap kapitánynak az adaptációját hallgatták meg a diákok. A szlovákiai magyarok számára az Európai Filmakadémia legjobb európai színésznőnek járó díja a legkedvesebb, amelyet 2017. december 9-én a nagycétényi származású Borbély Alexandra vehetett át. Az “európai Oscar-díj” átadásáról készült kisfilm megtekintésével emlékeztek meg erről a nem mindennapi sikerről. A múlt év egyik méltán legtöbbet emlegetett irodalmi évfordulója az Arany-bicentenárium volt. Az irodalmi összeállításban említést tettek arról, hogy a költő a zenéhez is értett, nemcsak a magyar irodalom legszebb versei közül írt meg jó néhányat, hanem 19 dala is fennmaradt. A szabadságharc bukása után megírt Letészem a lantot című művét a fiatalok körében oly népszerű énekes,  Járai Márk  (Halott Pénz) tolmácsolásában hallgatták meg. Arany János Örökség című költeményének sorai “Ha minket elfú az idők zivatarja: /Nem lesz az istennek soha több magyarja” vezették fel azt a dalt, amely “körbeöleli a világ magyarságát”, Gyulai István Örökségünk című szerzeményét. Az iskola két nagyszerű énekes csalogánya előadása alatt a világ magyarságát bemutató, egyedülálló közösségi klipet is megtekinthette a közönség.A magyar népdalok kincsesbányájából ezúttal a szakrális magyar népköltészet egyik legszebb archaikus éneke, a Fellegajtónyitogató hangzott el. A zenés irodalmi műsort természetesen a Himnusz zárta, amelyet a vajdasági származású Rúzsa Magdolna felemelő előadásában hallgattak meg.